Tájékoztató a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal, megállapítással nyilvántartással kapcsolatos egyes kérdésekről
Gyakran Ismételt Kérdések
Milyen esetben nem szerepel az érdeklődő a PTR nyilvántartásban, ami miatt nem szerepel az élelmiszercsomagra jogosultak között?
Fontos: A PTR-ből legyűjtött RGYK-ben részesülők között kizárólag azon ellátottak szerepelnek, akik részére az RGYK jogosultságot az előző hónap 1. napját megelőzően jogerősen bejegyezték a PTR-ben.
Aki rendelkezik RGYK-t megállapító határozattal és annak jogerőre emelkedésének időpontja a fenti időponttól korábbi, feltehetően nem került sor a jogerő rögzítésére a PTR-ben, ezért nem szerepel a listában. Javasoljuk a Jegyző felkeresését a jogerő rögzítésének érdekében.
Aki rendelkezik RGYK-t megállapító határozattal és annak jogerőre emelkedésének időpontja a fenti időponttól későbbi, a következő havi listában már szerepelni fog, ha a PTR-ben a jogerő is rögzítésre került. Célszerű ezen ellátottak rögzítésének ellenőrzése.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: - az ingyenes, vagy kedvezményes intézményi gyermekétkezésre, egyéb feltétel teljesülése esetén – a szünidei gyermekétkezésre, - természetbeni támogatásra (augusztus, november hónapban) - egyéb kedvezmény igénybevételére (pl. ingyenes tankönyv)
A települési önkormányzat jegyzője a természetbeni támogatást készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában nyújtja 2017. évben az alábbi értékben:
• Alapösszegű természetbeni támogatás – 6000 Ft
• Emelt összegű természetbeni juttatás – 6500 Ft (hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, fiatal felnőtt esetében – a fogalom meghatározást lásd a „megjegyzés” részben)
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogerős megállapítása az alapja az RSZTOP természetben nyújtott élelmiszercsomagjára való jogosultságnak.
Kinek állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény?
A gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg:
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2018-ban 28.500 Ft) a 145 %-át (jelenleg 41.325 Ft),
aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, vagy más törvényes képviselő gondozza, vagy
ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) foglalt feltételeknek (a nagykorúvá vált gyermek; - középfokú nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy - felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be);
b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át (jelenleg 38.475 Ft) az a) pont alá nem tartozó esetben,
feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a gyermekvédelmi törvényben meghatározott értéket.
Ki nyújthatja be a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló kérelmet?
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú kérelmező nyújthatja be.
Hol nyújtható be a kérelem?
• a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál (települési (kerületi) önkormányzat jegyzője)
• vagy a kormányablaknál nyújthatja be.
Amennyiben az ügyfél nem a lakcímnyilvántartásban bejelentett tartózkodási helyén él életvitelszerűen, a kérelem tekintetében az állandó bejelentett lakóhely szerinti települési (kerületi) önkormányzat jegyzője illetékes eljárni.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti.
• polgármesteri hivatalánál
• a kormányablaknál
Milyen adatokat kell megadni a kérelemhez?
A gyermek és a gyermeket gondozó személy természetes személyazonosító adatai, lakcímük igazolására szolgáló irat bemutatása.
A gyermeket gondozó család tagjainak jövedelmére és vagyoni helyzetére vonatkozó adatok (Kivéve a családi pótlék és a GYES igazolását, amennyiben azt nem munkáltatói kifizetőhely folyósítja, valamint a GYET és a fogyatékossági támogatás igazolását. Ezen adatok közlése is elegendő. )
Nagykorú jogosult esetén minden esetben kell a tanuló/hallgatói jogviszony igazolása.
Amennyiben a gyermek valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél elhelyezésre került, ennek igazolása.
Milyen iratok szükségesek?
• a kérelem formanyomtatványt a megfelelő igazolásokkal együtt (nem kell csatolni a családi pótlék és a GYES igazolását, amennyiben azt nem munkáltatói kifizetőhely folyósítja, valamint a GYET és a fogyatékossági támogatás igazolását),
• a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést, továbbá a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról szóló megállapodást rögzítő jegyzőkönyvet,
• az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról,
Ügyintézés határideje
21 nap
Jogorvoslati lehetőség
A döntés közlésétől számított 15 napon belül a települési (kerületi) önkormányzat jegyzőjénél benyújtott fellebbezésnek van helye, melyet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak kell címezni. A fellebbezési eljárás illetékmentes.
Amit még érdemes tudni
A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja.
Amennyiben a rendszeres kedvezményre vonatkozó igényt nem formanyomtatványon nyújtják be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörténik.
A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie. A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
Ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása utáni időszakban változnak a jogosultsági feltételek és emiatt megszüntetik a támogatást, később újra megállapítható a jogosultság, amennyiben a gondozó család a jogszabályban foglalt feltéteknek megfelel.
A jövedelemszámítás során csak a gyermekvédelmi törvény 19. § (4) bekezdésében meghatározott személyi kör vehető figyelembe a gondozó család tagjaként. Ennek megfelelően a gondozó család fogalmába a szülő, a szülő házastársa/élettársa és a jogszabályi feltételeknek megfelelő gyermekek vehetők figyelembe. Egyéb rokon csak akkor vehető figyelembe, ha a Polgári Törvénykönyv családjogra irányadó szabályai alapján eltartottnak minősül. Ennek fennállását a hatóság részéről vizsgálni kell. Főszabályként az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhető házastársa vagy bejegyzett élettársa sincs. Nem köteles azonban mást eltartani az, aki ezáltal a saját szükséges tartását veszélyeztetné.
A kérelmező szülő szülei fentiek alapján a gondozó család tagjaként általában nem vehetőek figyelembe.
Fontosabb fogalmak
Természetbeni támogatás: a települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.
Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.
A vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthető hasznosítható ingatlannak különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó – a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.
Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni
a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermeket,
f) az a)–e) pontokba nem tartozó, a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
A gondozó család tagjainak meghatározásakor figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel közös háztartásában élő valamennyi vér szerinti és örökbefogadott gyermeket, valamint a házastárs gyermekeit. A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki
a) átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban,
b) 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.
Jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak. [Gyvt. 5. § r) pont]
A jövedelemszámításnál irányadó időszak: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra.
A rendszeres kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.
Hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül
a) alacsony iskolai végzettség;
b) alacsony foglalkoztatottság;
c) elégtelen lakókörnyezet, lakáskörülmény egy fennáll:
• A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában:
- a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő,
- a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a családbafogadó gyám
- legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú, melynek igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik,
• A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a családbafogadó gyám
- aktív korúak ellátására jogosult, vagy
- a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási hivatala (alacsony foglalkoztatottság fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi),
• A gyermek:
- Szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, vagy
- Félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve
- Olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek – (elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmény).
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében a fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakáskörülmény) legalább kettő fennáll.
A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása:
A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása iránti kérelmet kell benyújtani települési önkormányzat jegyzőjéhez.
Milyen időtartamra állapítható meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény?
A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője egy évre állapítja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot.
***
A Pénzbeli és Természetbeni Ellátások Rendszere (PTR)
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 18. §-a, 18/A-a szerint a jegyző, a járási hivatal a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása, az ellátások biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 140. § (1) a) pontja szerint a gyámhatóság nyilvántartást vezet az általa megállapított és folyósított pénzbeli és természetbeni ellátásokról.
A hivatkozott jogszabályi helyeken meghatározott nyilvántartás céljából került kialakításra a Pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere.
A PTR-ben az Szt.-ben valamint a Gyvt.-ben meghatározott, államigazgatási hatáskörben nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokat kell rögzítenie a települési önkormányzatoknak, valamint a megyei (fővárosi) kormányhivatalok járási hivatalainak.
A települési önkormányzat jegyzőjének és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának a PTR-be való adatrögzítéssel történő adatszolgáltatása a PTR-ben kialakított webes kezelőfelületen történő adatrögzítéssel, vagy interfész kapcsolaton keresztül zajló elektronikus adatátadással valósul meg
A PTR-ben történő adatszolgáltatásért, valamint az általa szolgáltatott adatok hitelességéért a jegyző, illetve a járási hivatal vezetője felel.
2015. április 01-től a PTR-ben való rögzítés kötelezettsége lényegében valamennyi segély típusú ellátásra kiterjed, így a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre is.
Települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó ellátások:
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (RGYK)
- települési támogatás (TT)
A PTR-ben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről szóló döntés jogerőre emelkedésének időpontját kivéve – legkésőbb az ellátással összefüggő döntés meghozatalát követő öt munkanapon belül rögzíti az ellátás adatait. A rögzített adatok akkor válnak a PTR részévé, amikor az ellátással kapcsolatos döntés jogerőre emelkedésére vonatkozó adatot az adatszolgáltatásra jogosult személy rögzíti. A jogerőre emelkedés időpontját legkésőbb a jogerőre emelkedésről való tudomásszerzést követő munkanapon kell rögzíteni.
Tájékoztató az RSZTOP-4.1.1-16-2017-00001 azonosítószámú kiemelt projekt „Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munka-képességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára” való jogosultsággal, megállapítással, nyilvántartással kapcsolatos egyes kérdésekről
A célcsoport a felhívás szerint: „szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű és rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek, amennyiben legfeljebb a mindenkori nyugdíjminimum 130%-ának megfelelő havi jövedelemmel rendelkeznek: rokkantsági vagy nyugellátásban részesülő, továbbá időskorúak járadékában részesülő személyek. A jövedelmet személyenként vagy háztartáson belül számolva kell meghatározni (a támogatott számára kedvezőbb, vagyis alacsonyabb értéket kell figyelembe venni.) A tartós bentlakásos ellátást igénybe vevő személyek támogatásban nem részesíthetők.”
A fentiek alapján az a szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű és rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személy kaphat csomagot, aki:
- (1) megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban (rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban vagy kivételes rokkantsági ellátásban); (2) rokkantsági járadékban; (3) öregségi nyugdíjban (ezen belül öregségi nyugdíjban, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában, özvegyi nyugdíjban vagy rokkantsági nyugdíjakból átsorolt öregségi nyugdíjban); (4) időskorúak járadékában részesül,
- a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át (2018. évben 37.050 Ft-ot)
- a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglaltak alapján lakóhelye (tartózkodási helye) kedvezményezett járásban van.
1, Ki jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira?
Az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, keresőtevékenységet nem végez, rendszeres pénzellátásban nem részesül és aki a benyújtást megelőző
- a) 5 éven belül legalább 1095 napon át,
- b) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
- c) 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,
illetőleg, a biztosítás tartamára való tekintet nélkül az a személy, aki
- a) 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és addig megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy a befejezést követő 180 napon belül biztosítottá vált (legfeljebb 30 napos megszakítással);
- b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát addig megállapították.
Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek között - kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a személynek, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű az egészségi állapota, keresőtevékenységet nem végez, rendszeres pénzellátásban nem részesül és akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a jogszabályban meghatározott biztosítási idő hiánya miatt elutasította a rehabilitációs hatóság és e végleges döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével.
2, Hogyan történik az ellátás megállapítása?
Az ellátás igénylése az ügyfél kérelmére történik, melyet az ügyfél benyújthat személyesen, elektronikusan vagy postai úton a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál, valamint Budapest és Pest megye esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalánál. A kérelem elbírálása során az egyéb feltételek (keresőtevékenység, biztosítási idő, rendszeres pénzellátás) vizsgálata mellett egy komplex minősítésre is sor kerül, melynek keretében meghatározásra kerül az ügyfél egészségi állapota, továbbá hogy a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálható-e, vagy rehabilitációja nem javasolt.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól (minősítési kategóriától) függően lehet rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás.
- Rehabilitációs ellátásra válhat jogosulttá az, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a megmaradt egészségi állapota legfeljebb 51-60% (B1) vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1)
- Rokkantsági ellátásra jogosult az, akinek a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és megmaradt egészségi állapota 51-60% (B2), vagy 31-50% (C2), vagy 1-30 % és önellátásra képes (D) vagy 1-30% és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E minősítési kategória). Rokkantsági ellátást kap az is, akinek a foglalkoztathatósága egyébként rehabilitációval helyreállítható, de a kérelem benyújtása (vagy a felülvizsgálat) időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
A rehabilitációs ellátást a döntés keltét követő naptól legfeljebb 36 hónapban lehet meghatározni. Időtartamát meghosszabbítani nem lehet, de a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.
A rokkantsági ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.
3, Mennyi a megváltozott munkaképességű személyek részére megállapított ellátások összege?
Rehabilitációs ellátás
A rehabilitációs ellátás összegét a rehabilitációs hatóság a kérelem benyújtásának napját megelőző naptári évben (referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (vagy ennek hiányában legalább a benyújtást közvetlenül megelőző 180 naptári nap jövedelem) napi átlagának 30-szorosa alapján állapítja meg. Amennyiben amiatt nem rendelkezik az ügyfél se a kérelem benyújtását megelőző naptári évben, se a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az ügyfél számára kedvezőbb a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelem alapján kell meghatározni a rehabilitációs ellátás összegét.
Ha az igénylő a vizsgált időszakokban nem rendelkezik legalább 180 naptári nap jövedelemmel, abban az esetben az úgynevezett alapösszeget (ami a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/ 2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján, a 2017. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított ellátásra való jogosultság esetén 98.890 Ft) veszik figyelembe, az ellátásban részesülő egészségi állapota szerinti ellátási kategória minimumösszegére jogosult.
Rehabilitációs ellátás esetén az ellátás összege,
- ha a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és
- havi átlagjövedelemmel rendelkezik, akkor a havi átlagjövedelem 35%-a, de legalább az alapösszeg 30%-a (29.670 Ft), de legfeljebb annak 40%-a (39.560 Ft) vagy
- ha havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, akkor az alapösszeg 30%-a (29.670 Ft),
- ha tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, és
- havi átlagjövedelemmel rendelkezik, akkor a havi átlagjövedelem 45%-a, legalább az alapösszeg 40%-a (39.560 Ft), legfeljebb annak 50%-a (49.445 Ft)
- ha havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, akkor az alapösszeg 40%-a (39.560 Ft).
Rokkantsági ellátás
A rokkantsági ellátás összegét a rehabilitációs hatóság a referencia-időszakban elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (vagy ennek hiányában legalább a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 180 naptári nap jövedelem) napi átlagának 30-szorosa alapján állapítja meg. Amennyiben amiatt nem rendelkezik az ügyfél se a kérelem benyújtását megelőző naptári évben, se a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az ügyfél számára kedvezőbb a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelem alapján kell meghatározni a rokkantsági ellátás összegét.
Ha az igénylő a vizsgált időszakban nem rendelkezik jövedelemmel, itt is a 98.890 Ft alapösszeget veszik figyelembe és a rehabilitációs ellátáshoz hasonlóan, a minősítési kategóriák szerint kerülnek meghatározásra.
Rokkantsági ellátás esetén az ellátás összege, aki havi átlagjövedelemmel rendelkezik, és
- ha havi átlagjövedelemmel rendelkezik,
- B2 minősítéssel rendelkező, illetve, aki rehabilitálható, de az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartama nem haladja meg az 5 évet, a havi átlagjövedelem 40%-a, de legalább az alapösszeg 30%-a (29.670 Ft), legfeljebb annak 45%-a (44.505 Ft);
- C2 minősítéssel rendelkező, illetve, aki tartós rehabilitációt igényel, de az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartama nem haladja meg az 5 évet, a havi átlagjövedelem 60%-a, de legalább az alapösszeg 45%-a (44.505 Ft), legfeljebb annak 150%-a (148.335 Ft);
- D minősítéssel rendelkező személy, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, a havi átlagjövedelem 65%-a, de legalább az alapösszeg 50%-a (49.445 Ft), legfeljebb annak 150%-a (148.335 Ft);
- E minősítéssel rendelkező személy, aki önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, a havi átlagjövedelem 70%-a, de legalább az alapösszeg 55%-a (54.390 Ft), legfeljebb annak 150%-a (148.335 Ft).
- ha havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik,
- B2 minősítés esetén az alapösszeg 30%-a (29.670 Ft),
- C2 minősítés esetén az alapösszeg 45%-a (44.505 Ft),
- D minősítés esetén az alapösszeg 50%-a (49.445 Ft),
- E minősítés esetén az alapösszeg 55%-a (54.390 Ft).
Rehabilitációs és rokkantsági ellátás folyósítása mellett is lehet keresőtevékenységet folytatni, de a keresőtevékenységből származó jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150 %-át (2018. évben a 207.000 Ft-ot).
Kivételes rokkantsági ellátás
Kivételes rokkantsági ellátásra való jogosultság esetén az ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.
Az ellátások havi összegét a tárgyévben érvényes alapösszeg (98.890 Ft) alapulvételével kell meghatározni.
Az ellátási összeg annak az összegnek a 65%-a, amit az ügyfél a számára meghatározott minősítési kategória minimum összegében megállapított rokkantsági ellátásként kapna.
Kivételes rokkantsági ellátás összege
- C2 minősítéssel rendelkező, illetve, aki tartós rehabilitációt igényel, de az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartama nem haladja meg az 5 évet, az alapösszeg 65%-a (28.930 Ft),
- D minősítéssel rendelkező személy, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, az alapösszeg 65%-a (32.140 Ft),
- E minősítéssel rendelkező személy, aki önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, az alapösszeg 65%-a (35.355 Ft).
II. Nyugdíjszerű ellátások – Rokkantsági járadék
Ki jogosult a rokkantsági járadékra?
Rokkantsági járadékra jogosult az a személy, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70%-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül. A rokkantsági járadék megállapításának nem feltétele, hogy az igénylő szolgálati időt szerezzen.
A rokkantsági járadékot a feltételek fennállása esetén legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, melyben az igénylő a 18. életévét betöltötte. Abban az esetben, ha a jogosult részére nyugellátást állapítanak meg vagy az egészségkárosodás mértéke már nem éri el a 70 százalékot, akkor az ellátás megszüntetésére kerül sor. Nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
2) Hogyan történik az ellátás megállapítása?
A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő/meghatalmazottja vagy törvényes képviselője terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. A rokkantsági járadékot az igénylő kérelme alapján a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv állapítja meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja. Az igény elektronikus úton is előterjeszthető az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével, amelyekhez mellékelni kell a beutalót, a zárójelentéseket.
3) A rokkantsági járadék összege
A rokkantsági járadék havi összege 2018. január 1-jétől 36 365 forint.
III. Saját jogú és hozzátartozói nyugellátások
Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rokkantsági nyugdíjból átsorolt öregségi nyugdíj
1.) Ki jogosult az ellátásra?
- Öregségi nyugdíjra jogosult az, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
- Az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban nem áll, öregségi résznyugdíjra jogosult.
- A nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosult életkorától függetlenül az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és nem áll biztosítással járó jogviszonyban.
- Jogosultsági idő a keresőtevékenységgel járó legalább 32 év (súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekre megállapított ápolási díjesetén a 30 év) biztosítási vagy azzal egyenértékű jogviszonyban töltött idő,
- valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idő. Ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében a 32 év újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.
- Rokkantsági ellátásból átsorolt öregségi nyugdíjra jogosult az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor írásban kéri a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, hogy a rokkantsági ellátását azonos összegben, öregségi nyugdíjként folyósítsák tovább. Ezt azon személyek kérhetik, akik 2011. december 31-ig már 5 évben belül voltak a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig, és 2011.december 31-én I., II, vagy III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesültek. /Mmtv. 32. § (4) bekezdés/
2) Hogyan történik az ellátás megállapítása?
Az eljárás bármely természetes személy, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja kezdeményezésére indul. A nyugdíj megállapítása iránti kérelmet a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, az erre a célra rendszeresített űrlapon kell előterjeszteni, személyesen, elektronikusan vagy postai úton.
Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült. A nők kedvezményes nyugdíja saját jogon járó, teljes nyugdíj, amit ugyanúgy állapítanak meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét.
A rokkantsági ellátás változatlan összegben öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kérhető.
3.) Mennyi az ellátás összege?
Az öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. A 2007. december 31-ét követő, de 2019. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint.
Özvegyi nyugdíj
1.) Ki jogosult az ellátásra?
Az egy évig folyósított, ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően (amennyiben a megszűnés nem házasságkötés miatt szűnt meg) özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki
- betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy
- megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), vagy
- házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.
Az özvegyi nyugdíj a jogosultsági feltételeknek az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított meghatározott időn belül történő bekövetkezése esetén feléled.
továbbá, ha ezen feltételek valamelyike
- a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
- a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.
2.) Hogyan történik az ellátás megállapítása?
A kérelmet – ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el, az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervhez (a járási hivatalhoz, a fővárosban és Pest megye területét érintően Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatalához) kell benyújtani.
Ha a hozzátartozói nyugellátás összegét az elhunyt jogszerző nyugdíjának összegéből kell kiszámítani, vagy ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani.
Amennyiben a hatósági ügy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozik, vagy a hozzátartozói nyugellátást szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával kell megállapítani, az igény elbírálása Budapest Főváros Kormányhivatala – nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró – VIII. Kerületi Hivatalának feladata.
3.) Mennyi az ellátás összege?
Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de saját jogán ellátásban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.
Ha az özvegy saját jogán is részesül valamely ellátásban vagy házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az ellátás 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.
IV. Szociális ellátások
Időskorúak járadéka
1) Ki jogosult az ellátásra?
Időskorúak járadékára 2018. évben az a nyugdíjkorhatárt betöltött személy jogosult,
- akinek saját és házastársa/élettársa egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 24.955 Ft-ot,
- aki egyedülálló, 75 évesnél fiatalabb és a havi jövedelme nem haladja meg a 29.355 Ft-ot,
- aki egyedülálló, 75. életévét betöltötte és a havi jövedelme nem haladja meg a 39.630 Ft-ot.
2.) Hogyan történik az ellátás megállapítása?
Az eljárás a korábbi ellátásokhoz hasonlóan kérelemre indul, amit a kérelmező lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalánál lehet benyújtani, az erre rendszeresített formanyomtatványon, amely az igénylés helyén szerezhető be. Mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságát igazoló iratokat.
Az időskorúak járadéka iránti kérelem a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalánál, valamint a kormányablaknál is benyújtható.
3.) Mennyi az ellátás összege?
- évben az időskorúak járadékának havi összege
- a) jövedelemmel nem rendelkező
- aa) az 1. pont a) pontja szerinti jogosult esetén 24.955 Ft,
- ab) az 1. pont b) pontja szerinti jogosult esetén 29.355 Ft,
- ac) az 1. pont c) pontja szerinti jogosult esetén 39.630 Ft,
- b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az ellátás összegének és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.